Itt repül a kismadár? Ugyan!

Csakis varázslencse lehet az, amelyik ennyire őszintén és tisztán képes megörökíteni a nyomorúságot. És a boldogságot is, persze, csak a szomorúság mintha tovább maradna. Éveken át képes fogva tartani bármilyen lelket, a boldogság meg legtöbbször csak pillanat. Sóhaj két szomorúság között.

Kölyök voltam, és sok idő azért nem telt el azóta, amikor egyszer a Gerecse völgyeiben bóklászva betértünk egy bányászmúzeumba. A tárlatvezető azt mondta, miközben bennünket, kamaszokat termeken át kalauzolt, hogy a falon lévő képeken jól látszik, milyen volt az élet a tömött lombú erdők árnyékában.

Én meg csak szénfekete arcú embereket láttam. Szemük gyémántként csillogott a kobak alatt. Úgy álltak a bányaudvaron, melósruhában, koszosan, két perce még a mélyben jártak, mintha el sem mozdultak volna onnan. Tárgyak voltak, akár a csillék, csákányok Isten kezében, részei az elmúlásnak. Hősei az időnek, amiről a tárlatvezető lelkesen magyarázott. Merthogy szén még akkor is volt a mélyben, csak már a szándék dadogott, s bár akarat még lett volna hozzá, pénz annál már kevesebb, hogy új tárókat nyissanak a talpunk alatt.

S miközben a férfi mesélt, magyarázott, elképzeltem, ahogyan a bányászok megmozdulnak a képen. Arrébb lépnek néhány métert, feketét köpnek a poros földre, majd hazamennek asszonyukhoz, levest kanalaznak, eldünnyögnek néhány sört, és pálinkába fojtják a pillanatot, amitől szebb is lehetne a holnap.

Hasonlóan mozdult a múlt a skanzenben is, tapasztott falú házak között. A falon ott is fényképek sora mesélt elfeledett időkről. Az egyiken pózba merevedett pék húzott veknit péklapáttal a kemencéből. Mozdulatlanságában mégis képes volt arra, hogy érezzük a roppanó serclik illatát. Egy másik fotográfián egy cipész csizmát talpalt. Korongfejű kalapácsával lesújtani készült. Évtizedek óta így ült, keze ott maradt a magasban. Ám az idő képtelen bármit vagy bárkit fogságban tartani, legkevésbé a rögzített pillanatot. Az apró pörölyt az elme könnyedén rákoppintja a talpból kiálló szög fejére. Ahogyan a macskaköves úton koppan a szódás lovának patája, a kasza élétől harsog a búza szára – hiába mind fotográfia.

A háborús időket megidéző kiállításon pedig úgy néztek ránk a katonák megbarnult képekről, mintha tudták volna, hazatérnek a frontról. Az már csak nekünk van meg, hogy mindannyian odavesztek. Mégis, abban a pillanatban, amikor belenéztek a kamera lencséjébe, az volt a valóság. Ott és akkor éltek, hittek, szerettek, reméltek. Nekünk meg, akik nézzük a képeket, marad az emlékezet és a lehetőség, hogy megértsük végre vagy csak talán, mi értelme van annak, amit úgy hívunk: élet. Csak hagyni kell, hogy megszólaljanak a képek, mozduljanak, meséljenek. Erre várnak, örök mozdulatlanságban.

Budapest, 1952. április 15. Járai Rudolf fotográfus budapesti látképet fényképez a Gellért-hegyről

Fotó: MTI Nemzeti Fotótár

Balatonlelle, 1955. június 6. Fiatalemberek fényképezkednek egy motorkerékpáron a balatonlellei Vasas-üdülő előtt

Fotó: Jónás Pál / MTI Nemzeti Fotótár

Budapest, 1959. augusztus 2. Balajcza Tibor, az Újpesti Dózsa Sport Club versenyzője, az országos 20 kilométeres gyaloglóbajnokság győztese, aki új országos csúcsot állított fel a Népstadion betonpályáján

Fotó: Petrovits László / MTI Nemzeti Fotótár

Kisoroszi, 1961. június 27. Dolgozik a tábori fotóriporter az I. kerületi Lisznyai utcai általános iskola úttörőtáborában a Szentendrei-sziget északi csúcsánál

Fotó: Fényes Tamás / MTI Nemzeti Fotótár

Budapest, 1964. augusztus 11. Asztaltársait fényképezi egy vendég a hetvenéves New York-palotában működő Hungária Kávéházban

Fotó: Fényes Tamás / MTI Nemzeti Fotótár

Budapest, 1964. augusztus 20. Fényképész egy Linhoff Technika márkájú műszaki fényképezőgéppel fényképez az Alkotmány 15. évfordulóján rendezett ünnepségen fiatal nők társaságában

Fotó: Fényes Tamás / MTI Nemzeti Fotótár

Magyarország, 1964. január 8. Fekete Béla fényképezi társait, a Repülőgépes Növényvédő Állomás pilótáit fakutyázás közben a Balatonon. A felvétel készítésének pontos helyszíne ismeretlen

Fotó: Bajkor József / MTI Nemzeti Fotótár

Budapest, 1965. július 8. Idős férfi egy régi kihúzatos, középformátumú fényképezőgéppel fényképez a fővárosi utcán

Fotó: Fényes Tamás / MTI Nemzeti Fotótár

Budapest, 1959. június 25. A templomok több évszázad alatt számos károsodásnak vannak kitéve. Szervezett munka keretében kezdték el ezeket a vallási helyeket és kulturális emlékeket restaurálni. Ehhez a munkához sokféle mesterember szükséges, számos szakma összefogása nélkülözhetetlen az állapotfelméréstől a végső kialakításig

Fotó: Lajos György / MTI Nemzeti Fotótár

Szombathely, 1965. augusztus 2. Egy turista a keletnémet gyártmányú Exakta Varex 35 mm-es kisfilmes teleobjektívval ellátott fényképezőgéppel fényképez a Perint és Gyöngyös patak lapályán, az Alpokalján fekvő városban

Fotó: Kunkovács László / MTI Nemzeti Fotótár

Ják, 1965. július 17. Egy férfi fényképez a VEB Kamera-Werke Drezda Niedersedlitz fényképezőgépgyár Praktica márkanevű, tükörreflexes, kisfilmes fényképezőgépével a jáki templom, az egykori jáki bencés apátság monumentális bazilikája előtt. A Népművelési Intézet az idén Szombathelyen rendezte meg a hagyományossá vált nyári fotós szakmai továbbképző tanfolyamot, amelyen az országos fotóamatőr-mozgalom vezetői, fotóművészek vesznek részt. A 80 fotográfus a tíznapos tábor idején esztétikai, képzőművészeti előadásokat hallgat, kiállításokat rendez és vitat meg, valamint fotótúrát tesznek Jákra és Kőszegre

Fotó: Kunkovács László / MTI Nemzeti Fotótár

Budapest, 1965. december 10. A védőruhába beöltöztetett Szebellédy Géza fotóriporter (j), a Magyar Távirati Iroda munkatársa – kezében egy keletnémet (NDK – Német Demokratikus Köztársaság), a drezdai VEB Pentacon által gyártott Praktisix középformátumú (6x6) fényképezőgéppel – fényképezi a fővárosi csatornahálózatba leszálló búvárokat. A Fővárosi Csatornázási Művek dolgozói vizsgálatokkal kimutatták, hogy több budapesti kerületben, különösen Zugló, Kőbánya, Csepel, Lőrinc, Kispest, Erzsébet, Újpest és Angyalföld területén több mint hétszáz üzemből kerül mérgező, az emberi szervezetre veszélyes és a csatornák falát pusztító anyag, mint például a cián, a benzol, a koncentrált savak vagy erős lúgok. Ezért 350 kilométer hosszúságú csatornaszakaszt már le kellett zárni. A vállalat dolgozói különleges felszereléssel, oxigénpalackos gázálarccal, periszkóppal derítik fel a veszélyeztetett csatornarészeket, és igyekeznek meghatározni, hogy melyik üzemből milyen mérgező anyag jut a hálózatba. Feltérképezik az ebben vétkes gyárakat, és kötelezik őket, hogy a mérgező anyagokat csak kellő hatástalanítás után juttassák a jövőben a csatornahálózatba

Fotó: Szebellédy Géza / MTI Nemzeti Fotótár

Budapest, 1965. december 1. Egy filmfelvevőgéppel felvételt készítő nő a decemberi napsütésben az Erzsébet híd budai hídfőjénél. A háttérben a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom (Belvárosi plébániatemplom)

Fotó: Fényes Tamás / MTI Nemzeti Fotótár

Balatonakarattya, 1968. július 11. Fischer Annie háromszoros Kossuth-díjas zongoraművész fényképez nyaralójuk kertjében. A művésznő és férje, Tóth Aladár zenetörténész a nyarat balatonakarattyai nyaralójukban töltik

Fotó: Molnár Edit / MTI Nemzeti Fotótár

Budapest, 1971. január 21. Som Lajos (b) basszusgitárost, Galácz Lajos (j) gitáros-énekest és Pásztor László (k) gitárost, a Neoton együttes tagjait fényképezi egy fotóriporter a Közgazdaságtudományi Egyetem aulájában, ahol az együttes afrikai vendégszereplése előtti koncertjét tartja

Fotó: Kulcsár József / MTI Nemzeti Fotótár

Forrás: Index