Interjúemlékek a hírek mögött
Erdős Tibor
2017-ben létrejött a BCE Digitális Audiovizuális Történeti Archívuma, és elkezdtem interjúkat készíteni., A tudományos újságíró érdeklődése vezetett, hiszen én nem jártam a Közgázra, így a szakmai kérdésekben nemigen vagyok otthonos.
Azonban maradnak olyan emlékek, amelyek – a most már több mint 100 beszélgetésből imprinting módon, vagyis bevésődve ott vannak a gondolataim között.
Ilyen volt az Erdős Tibornál tett – kétszeri – látogatás is.
Az egyetemi hírek így emlékeznek a tudósra.
Életének 95. évében, szeptember 6-án elhunyt Erdős Tibor akadémikus, Széchenyi-díjas magyar közgazdász, az infláció és a gazdasági növekedés kérdéseinek neves kutatója, a Magyar Közgazdasági Társaság korábbi elnöke – adta hírül honlapján a Magyar Közgazdasági Társaság.
Erdős Tibor 1952-ben szerzett közgazdász diplomát a Corvinus elődjén, az akkori Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemen. Diplomájának megszerzése után az egyetem politikai gazdaságtan tanszékének oktatója lett, 1969-ben egyetemi tanári kinevezést kapott. 1975-ben az MTA Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadójaként kezdett el dolgozni, később kutatóprofesszori megbízást kapott. 1998-ban nyugdíjba vonult.
1962-ben védte meg a közgazdaság-tudomány kandidátusi, 1972-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Közgazdaságtudományi Bizottságának lett tagja. 1987-ben választották meg a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1993-ban pedig rendes tagjává. 1990 és 1993 között a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, 1992 és 2000 között a Magyar Nemzeti Bank jegybanktanácsának tagja volt. A Magyar Közgazdasági Társaság Közgazdász Életműdíjjal ismerte el a munkásságát.
Emlékét tisztelettel megőrizzük.
Agárdi látogatás
Az idős tudósnál először Bogatin Bencével jártunk, aki még az Egyetem diákjaként évekig a beszélgetések videósa volt, és akivel szoros munkakapcsolatban maradtunk, mígnem a profi újságíró világ „el nem ragadta”. Az első, és később a második látogatás alkalmával megdöbbentem, hogy milyen aktívan dolgozott az akkor 91 éves kutató.
Éppen egy angol nyelvű publikáción munkálkodott, és olyan belefeledkezéssel, hogy még az ebédjéről is elfelejtett gondoskodni. 2018. 11. 22-én Kenéz Györggyel látogattuk meg, hogy fotók készüljenek róla. Büszkén mutatta a kerti fenyőfák alatt heverő kapákat, ásókat, „ezek mind az én kerti szerszámaim, a rózsákat gondoztam, amikor jöttek!”
A Levéltárban őrzött beszélgetéseket majd talán egy kutató feldolgozza, de bennem megmaradt, hogy az Egyetemen a kedvenc helye a Könyvtár volt.
Megmaradt, hogy miközben Marx művek alapján egy teljesen új politikai gazdaságtan könyvet írt, valójában ő el is olvasta, mert „Egyedül én olvastam a kezdetben, mert én tudtam németül is, meg angolul is.” És elmondta, hogy többször megfenyegették: „Azt mondták, amit te csinálsz, az revizionizmus. Hát mondom, igen. Igen. Na de hát ez a tudomány. Hát állandóan újra kell vizsgálni. Szó szerint revizionizmus, mely újra vizsgálódik.”